Turist Go Home

Vélhetőleg buzdító falfirka a Ráday utcába nyíló Török Pálban, a Berliner söröző és a Tajtékos Napok étterem között. A református negyedben vagyunk, innét az utca neve.

Török Pál (Alsóvárad, 1808. jún. 29. – Bp., 1883. okt. 7.): ref. püspök. ~ József orvos bátyja. A teológiát Debrecenben végezte. 1832-ben rektor Kisújszálláson, 1839-ben Pesten választották meg lelkésznek. 1851-ben főesperes, 1860-ban a dunamelléki egyházkerület püspöke lett. 1842-ben Székács Józseffel együtt megindította a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot. Ő alapította a pesti ref. teológiai intézetet 1855-ben és a ref. főgimn.-ot. Neves egyházi szónok volt. – F. m. Korrajzok a dunamelléki helv. hitv. egyházkerület életéről (Pest, 1858); Gróf Széchenyi István érdemei… (Pest, 1860). – Irod. Kiss Áron: T. P. élete (Bp., 1904); B. Pap István: T. P. emlékezete (a Bp. i IX. ker. ref. főgimn. ért. 1905 – 06). (Magyar Életrajzi Lexikon)

A 16. századi előzmények után a pesti református egyház, hasonlóan az evangélikushoz, csak a 18. század végén, 1796-ban alakulhatott meg. Az egyház 1801-ben templom építésére telket kért Pest városától, amit meg is kapott, az akkor Széna piacnak nevezett tér déli oldalán elterülő régi temető helyén, kívül a Kecskeméti városkapun. Az eklézsia itt először szerény imaházat, majd 1816 és 1830 között Hofrichter József tervei alapján templomot építtetett. A gyarapodó református gyülekezet, elsősorban Török Pál áldozatos munkájának eredményeként, sorra alapítja intézményeit (akadémiát, iskolát, egyházi hivatalokat) a templom melletti épületegyüttesben. A teret, hol a templom áll, 1874-ben nevezték el a reformáció nagy alakjáról, Kálvin Jánosról. A környék utcáinak elnevezése is kapcsolódik a pesti református egyházhoz, hiszen az egykori Soroksári utat ma Ráday utcának hívják, emlékezvén ezzel Ráday Pálra, a Ráday Könyvtár megalapítójára és Ráday Gedeonra, a 18. század neves írójára, az egyház bőkezű támogatójára. Utcát neveztek el Török Pálról is, a templom mögötti hajdani Oroszlán utca kapta meg a pesti gyülekezet püspökének a nevét. Időközben a templomot körülvevő tér már szűknek is bizonyult: 1888-ban a közeli Lónyay utcában új gimnáziumi épületet avattak, és 1912-ben a Theológiai Akadémia, a Ráday Könyvtárral együtt, beköltözött Ráday utcai épületébe, melyet az egykori Ferencvárosi Dohánygyár épülettömbjéből alakítottak ki. Napjainkban az itt található intézményegyüttes, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Ráday Gyűjtemény, a Ráday Könyvtár, a Ráday Levéltár és a Bibliamúzeum, a magyar református tudományos és egyházi élet egyik legfontosabb bázisa. (fszek.hu)

falfirkász minipöcsikék: ERX, ESK, TSMANIA,etc., Gergényi elvtárs szeresse őket a magánzárkájában

Kapcsolódó: Yankee Go Home

Egy kis anarchia (önkormányzati választások 2010)

indul az agymosás önkormányzati választások? MSZP. Fidesz, Jobbik, LMP megint közpénzen hazudjuk le a csillagokat az égről nemet mondunk a propagandára

életed végéig járkálhatsz szavazni  voksod eredménye egy pár teli zseb lesz

konformista szerelem tőke és fasizmus jegyesek demokrácia = egyezményes oligarchia

anarchosite.ning.com
dacolj.blog.hu
anarchizmus.lap.hu

zenét! DrFlastő az öröksöld sláger, a Képviselő Funky

http://video.google.com/googleplayer.swf?docid=1461411350055794503&hl=hu&fs=true

A Duna-parti CET ma

A Bálna ma, a Soroksári útról fotózva
CET, a holland Kas Oosterhuis tervei alapján

A Közraktárak lehet Budapest új ikonikus védjegye, építészeti különlegessége a Duna-parton, amelynek sajátossága, hogy ún. nem sztenderd építészeti megoldásokkal bír: a CET (Central European Time)-nek nevezett új komplexum egy hatalmas bálnára hasonlít, „a Fekete erdőtől a Fekete-tengerig áramló Duna szimbolikus közepén, Budapesten teszi átélhetővé Közép-Európa kultúrájának áramlását”. A tervező a holland Kas Oosterhuis holland építész, aki ennek a stílusnak nemzetközi hírű reprezentánsa. Nagy fába vágta a fejszéjét a fejlesztő Porto Investment Kft., hiszen Márton Imre vezérigazgató elmondása szerint a leendő kulturális központ arra vállalkozik, hogy a 19. századi és a 21. századi Budapest építészetét összekösse, a magyar főváros pedig ismét Közép-Európa kulturális központjává tegye.

http://s3.clevr.com/CleVR?xmldomain=http://www.clevr.com/&mov=23599

Csődben az Obi?

Lepukkant klózett, Nagymagyarország. És most ez is, a hátsó bejárat megközelítése hónapok óta problémás. Es ist Deutschland hier.

Német építőipari nagyáruház a Soroksári úton, amúgy magyaros igénytelenséggel. A nyár elején a hatalmas esőzésektől megroggyant lépcső megjavítására sincsen pénzük, ez itt a vég. Beszéltem.

P.s, hírek: Mivel P+R parkolónak használták, most csak 2 órát lehet ingyenesen parkolni, parkolóőrök vigyázzák a rendet a szellőssé vált parkolóban. Rend a lelke mindennek, az út másik oldalán ki lehetne alakítani egy ezres nagyságrendű óriásparkolót.

Cím:
OBI Soroksári út
Soroksári út 33-35.
1095 Budapest
Tel.: 06 40 624 624
e-mail: uzenet@obi.hu

Nyitva tartás:
Hétfő – Szombat: 7.00 – 20.00
Vasárnap: 8.00 – 18.00

A történet és az ötlet pofonegyszerű: mindent egy helyről beszerezni.

More than 30 years ago, the success story of OBI began with an 870 m² store in the shopping centre Alstertal in Hamburg-Poppenbüttel.

At the end of the 60´s, the founders, Dr. Emil Lux and Manfred Maus, developed an absolutely new business model in Wermelskirchen which had been very successful in the USA for some time and unheard of in Germany, namely the do-it-yourself stores.

Under one roof, these stores offered all ranges of products for do-it-yourself. At that time, the employees of the first 870 sqm large OBI store in the shopping centre Alstertal in Hamburg-Poppenbüttel amounted to 12.

Up until this moment in time tools and nails were obtained only from the ironmonger, paint, and wallpaper from the specialist paint shop and wood from the timber merchant. Now the customers could obtain everything from the OBI store. Promotionally the idea was transferred as „At ironmongers or at OBI.”.

Since then and now, there have been the most imaginative theories as to the origin of the name OBI and the beaver belonging to it. It has absolutely nothing to do with an abbreviation, but the „phonetic spelling“ of the French word for hobby. A word-picture-brand that the founders bought from three French businessmen for 3,000 francs and registered, outside of France, as a world wide trademark for do-it-yourself stores.

móka:

http://www.youtube.com/v/JTmSJDyav-A?fs=1&hl=hu_HU

Szálasi vs. Szarási a Lónyaiban

Lónyai Söröző Pub Faszom
Cím: Budapest
IX. ker., Lónyay utca 36.

“Probably the cheapest pub in Budapest”

Újra a Lónyaiban, olcsó diákkocsma, egyben a legolcsóbb kocsma Budapesten. Impressziók a berúgás mellé.

fent a galérián, békés berúgás előtt

Kampf, ideológiai csatapáté, zavar a nyugodt szemlélődésben

Königsburg Helles Bier
160 forintos noname sör, talán az egész városban a legolcsóbb
A gyártó sincs feltüntetve

Pucéran szült engem az anyám

Olja vagyok amúgy egyébiránt,

Édesebb a férfi, minta málna,

Igyunk Olja születésnapjára.

Ez csak úgy eszembe jutott, Viktor Jerofejevtől. Ő meg egy klóajtóról mentette ki az utókor számára.

http://picasaweb.google.com/s/c/bin/slideshow.swf

Kapcsolódó: Lónyai söröző a Lónyay utcában

A BKV már a XXI. században: a 21-es villamos műfűves villamosvágánya

“Zöldvágány“, vizuális tuning, hundert procent környezetbarát plastic. A szétrohadó BKV alibizik.

Erre inni fogsz, mondta Trurl kolléga.

Öreg géppark és korrupt vezetés, eladósodottság, etc., szal a működésképtelenség határán nyekergő BKV hosszas noszogatásra gurított egy merészet és nagyot, a Mester utcában, a park mellett néhány métert műfűvel fedett. Nem kell nyírni, nem kell öntözni és nem bocsát ki széndioxidot. Igaz, oxigént sem.

“A villamos nagy előnye még a buszokhoz képest is (a nagyobb kapacitás és a tisztább, energiatakarékosabb üzem mellett), hogy a pálya – természetesen a sínek kivételével – teljesen befedhető fűvel. Ez a port megköti, jelentősen csökkenti a zajkibocsátást és persze jóval esztétikusabb utcaképet teremt. Természetesen a füvet locsolni kell – ahogy minden más villamospálya karbantartására is szükség van. Összességében a hagyományos, betonos változatoknál csak 10 százalékkal drágább, ami a csökkentett por- és zajszennyezés, no és a kellemesebb életkörülmények miatt a civil szervezet szerint bőven megtérül.” (nol.hu)

A füves villamosvágány Európa-szerte általánosan elterjedt, széles körben használják. Népszerűségének oka, hogy a létező legjobb léghang-gátló, zajelnyelő megoldás, ráadásul megköti a port, párologtat, és szép. Az úttest közepén kiemelt szegély védi a sózástól, az út mellett élősövény választja el a járdától. A pálya a tervek szerint automata öntözőrendszerrel épül, ami egyszerű kezelést tesz lehetővé.

Kiemeli a villamos városi vasút jellegét, szemben a zúzottköves pályával, mely nagyvasúti karaktert kölcsönöz.

Fontos tényező, hogy a villamospálya zöld színe miatt pszichikai szempontból is nyugtató hatású, így hozzájárul a stresszes nagyvárosi élet és közlekedés elviselhetőbbé, egyben biztonságosabbá tételéhez – mondta el a BKV Zrt. munkatársa. Hozzátette, úgy vélik, a városi lakosság részéről Európa-szerte egyre nagyobb az igény az esztétikus, „zöld” környezet kialakítására. – Ez alól a villamosvágányok sem kivételek: létezik kidolgozott füves, illetve műfüves vágányrendszer. Bár a módszer Európában egyre jobban terjed, Budapesten a BKV Zrt. ma még csak kísérleti jelleggel engedhette meg magának a füves pályaszakasz építését.

A füvesített pálya fenntartása nagyon drága. Magyarország kontinentális éghajlata miatt öntözni is kellene. Az Atlanti óceán melleti országokban sokkal több a csapadék.
Mellesleg nem elég csak beszórni a földet és behinteni fűmaggal mert gondskodni kell a vízelvezetésről is, ha zúzottkő ágyazat van termőréteg nem kerülhet közé mert az az ágyazat ellenállását jelentősen lecsökkentené. Na és rendszeresen nyírni is kell, ami nem biztos hogy menne, ha már a járművek rendszeres takarítása se megy. (Helyi Téma)

Következik egy kis kitekintő, okító-nevelő-bezzegező arcozás:

A new orleans-i villamos képek forrása: rllayman’s photostream
és egy aprócska 5let ejrópa világfővárosista Demszkygrád világárszínvonalú békávéjának vezetői figyelmébe: bringaakasztó a villamoson

Dajcsland (kép forrása: http://www.rail.lu):

Vigyázó szemetek Párizsra vessétek (kép forrása a wiki):

Prága, az Aranyváros, a gótika, a pszeduó-gótika és a diadalmas barokk városa. (kép forrása a wiki):

Bilbao, Baszkföld (kép wikiről lopva):

Kapcsolódó poszt: zöld vágány, gyepesített pálya a 2-es villamos vonalán, a Soroksári úton (aka Lechner Ödön “fasor”)?

További Békávés sikertörténeteink: Budaörs, végállomás, előzékeny felület falfirkászoknak + Ömlik a pénz a BKV székházából (Kétfarkú lendületben) + Zörög, de szép: karácsonyi villamos + Turistalátványosság: Lángoló busz a Várban (videó) + Fékolajtávolság + a titokzatos FREAR kft putrija az Örs Vezér téren + A KÖKI végnapjai + megajándékoz a BKV + Frear-bódé a Moszkva téren + Haldokló midibuszok a Várban + Le a villamossal! + Buszsáv a Mészáros utcában, dugóban + villamos a Lánchíd alatt

+ metróblogunk

Művészetek Palotája (Müpa) aka Hombár

Gyepesített pálya a Soroksári úton

Könnyen megy ez, mint a hígfosás, csak akarni kell. Itt van Ejrópa, ez mán tiszta Ámerika.
Mégis van csoda és gyepesített villamospálya Budapesten. Köszönjük, BKV, nem nemcsak csak lopni tud a cég vezetése 🙂

A füves villamosvágány Európa-szerte általánosan elterjedt, széles körben használják. Népszerűségének oka, hogy a létező legjobb léghang-gátló, zajelnyelő megoldás, ráadásul megköti a port, párologtat, és szép. Az úttest közepén kiemelt szegély védi a sózástól, az út mellett élősövény választja el a járdától. A pálya a tervek szerint automata öntözőrendszerrel épül, ami egyszerű kezelést tesz lehetővé.

Kiemeli a villamos városi vasút jellegét, szemben a zúzottköves pályával, mely nagyvasúti karaktert kölcsönöz.

Fontos tényező, hogy a villamospálya zöld színe miatt pszichikai szempontból is nyugtató hatású, így hozzájárul a stresszes nagyvárosi élet és közlekedés elviselhetőbbé, egyben biztonságosabbá tételéhez – mondta el a BKV Zrt. munkatársa. Hozzátette, úgy vélik, a városi lakosság részéről Európa-szerte egyre nagyobb az igény az esztétikus, „zöld” környezet kialakítására. – Ez alól a villamosvágányok sem kivételek: létezik kidolgozott füves, illetve műfüves vágányrendszer. Bár a módszer Európában egyre jobban terjed, Budapesten a BKV Zrt. ma még csak kísérleti jelleggel engedhette meg magának a füves pályaszakasz építését.

De a miénk 🙂

A füvesített pálya fenntartása nagyon drága. Magyarország kontinentális éghajlata miatt öntözni is kellene. Az Atlanti óceán melleti országokban sokkal több a csapadék.
Mellesleg nem elég csak beszórni a földet és behinteni fűmaggal mert gondskodni kell a vízelvezetésről is, ha zúzottkő ágyazat van termőréteg nem kerülhet közé mert az az ágyazat ellenállását jelentősen lecsökkentené. Na és rendszeresen nyírni is kell, ami nem biztos hogy menne, ha már a járművek rendszeres takarítása se megy.

A 2-es villamos vonalán, Demján bácsi imaginárius “fasoránál”, a Soroksári úton jártunk. Demján bácsi nem hülye, a Soroksári útról mindenkinek a hatalmas forgalom és az ezzel járó környezetszennyezés jut az eszébe, noha szakvéleményt is vásárolt hozzá, hogy a Duna-part beépítése javítja a levegő minőségét a környéken. Szóval Demján Isten az éhes önkormányzati képviselők segedelmével átkereszteltette Lechner Ödön fasorrá a Soroksári út egyik oldalát, van ez így.

A new orleans-i villamos képek forrása: rllayman’s photostream
és egy aprócska 5let ejrópa világfővárosista Demszkygrád világárszínvonalú békávéjának vezetői figyelmébe: bringaakasztó a villamoson

Dajcsland (kép forrása: http://www.rail.lu):

Vigyázó szemetek Párizsra vessétek (kép forrása a wiki):

Prága, az Aranyváros, a gótika, a pszeduó-gótika és a diadalmas barokk városa. (kép forrása a wiki):

Bilbao, Baszkföld (kép wikiről lopva):

A Bombázások Áldozatainak Emlékműve

A háború a történelemnek az a leckéje, amit az emberek mindig hajlamosak elfelejteni.

Benito Mussolini, szakértő

Elfeledett emlékműveink: A Bombázások Áldozatainak Emlékműve, a magyar Guernica.
Festung Budapest konyec.

“A II. világháborúban összesen 1024 magyar települést bombáztak legalább egyszer az amerikai, brit vagy szovjet gépek. Az amerikaiak és britek Budapestet 37-szer, Győrt 21-szer, Szombathelyet 16-szor, Szolnokot 13-szor, Debrecent és Szegedet 9-szer szőnyegbombázták. A meglehetősen pontos adatokra támaszkodó számítások szerint a 15. AAF bombázói 26 422 tonna bombát dobtak le Magyarországi célokra – a magyar városok elleni légitámadások gerincét ez adta. A 15. AAF listáján a Magyar Királyság volt a harmadik legtöbbet támadott ország – Ausztria és Németország mögött.” (index)

A csata a legnagyobb műsor, az igazi attrakció. A háború csúcsa, korona a nyomor, a félelemés az éhínség szemétdombjain. A rémült lélek kiszabadítja magát korlátai közül, és erős szárnyakon magasra ível, hogy találkozzon végzetével. Ez a szenvedő civil nagy pillanata. A léleknek soha nem volt alkalma kibontakozni, megmutatni belső gazdagságát; elnyomva porosodott egy iroda mélyén, pénz szűkében nem hághatott szellemi magaslatokra sem, és amikor meglátogatta a szerelem, ő is csak egy pillanatra állt meg az ajtóban, mert rögtön utána jött a gyermek, a házasság, a szűk penészes lakás, a számlák, a verejték, a szárnyaszegett vágyakozás, a nő pedig egyre unalmasabbá vált, megmérgezte életét.
A csatában a szürke civil szembenéz minden félelmével, amelykből akad garmadával, és kimegy csatázni, és a lelke szabaddá válik a nagy élet-halál drámában.

Nem! A lélek nem válik szabaddá. Ez karikatúra. A kisember távol áll attól, hogy szabad emberi lénnyé váljon – őrült, hisztérikus gazember lesz belőle, aki vakon engedelmeskedik másoknak, mert fél önszántából bármit is lépni. Pontosan azt fogja tenni, amit soha életében nem akart, legalábbis nem mert megtenni, de ami egész életében kísértést jelentett számára: öl az életéért.
És mert ezzel halálos veszélynek teszi ki magát, azt képzeli, hogy az élet birtoklása bátor emberré teszi, aki immár elmondhatja magáról, hogy nem élt hiába. Ez a prózai igazság.

Sven Hassel

És mit mondanak a madarak? Egy tömegmészárlásról talán nem is lehet mást mondani, csak olyasmit, hogy: „Csipcsirip?”

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

II. világháborús bombázások polgári áldozatai emlékművének koszorúzási ünnepsége

Budapest (IX. kerület),

Gubacsi út 1
(A Lágymányosi Híd pesti lábánál áll, a Máriássy ház utcai oldalán)
Hungary (Magyarország)

Alkotók: U. Szegedi Árpád, Stekly Zsuzsa, Sávoly János
Felállítás éve: 1998
Állíttatók: Belügyminisztérium és a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság

Ajánlott bejegyzés: atomtámadás Budapest ellen + felszíni bunker a Róbert Károly körúton

http://www.youtube.com/v/2MBv-A9RhCw&hl=hu_HU&fs=1

Soroksári úti Obi, magyaros buhera, duguláselhárítás

Klozettkommandónk a Soroksári úton sörözött portyázott, oszt megtekintettük az OBI barkácsáruház ingyenes vécéjét. Öröm, bánat, fájdalom, földi lét, dualitás, polaritás, a fény és sötétség örök harca, mélység és magasság közötti szakadék.

Háládatlanul közrebocsájtjuk az ott készült fotóinkat, meglepő barkácsolás/duguláselhárító a piszoárban. Gusztustalan látvány, bár valószínűleg hatékony.

Cím:
OBI Soroksári út
Soroksári út 33-35.
1095 Budapest
Tel.: 06 40 624 624
e-mail: uzenet@obi.hu

Nyitva tartás:
Hétfő – Szombat: 7.00 – 20.00
Vasárnap: 8.00 – 18.00

Tovább a királyok útján.
Budapest bezáratott nyilvános illemhelyei: a József nádor téri melegedő + Markusovszky téri hajléktalanól + Városmajor

Ezek után csakis Chuck Norris következhet (köszi, zsékategória):