Mátra Borozó a Vár tövében

Mátra Borozó Boratórium

Budapest
I. ker., 

Fő utca 29.

Nyitvatartás: délelőtt 11-től

Buda egykori főutcája, melyből mára egy füstben fuldokló autóút maradt, bedeszkázott üzletekkel. A szépen életre lehelt Corvin téren, az elegánsnak mondott Art’otel és egy poros Nemzeti Kör irodahelység mellett. Na, ott, a benzingőz mélyén él és virul egy kiskocsma, tömve fiatal 

és öreg alkeszokkal.

A kocsma lelke egyértelműen a tulaj, aki egyben a csapos is.

Csillagászattól a rézmetszési technikáig bármiről hajlandó elbeszélgetni a betérőkkel: esetenként, ha ráér, odatelepszik a kedves vendég asztalához és bekapcsolja a beszélőkéjét. Mindezt olyan természetes kedvességgel teszi, hogy senki sem érzi ezt a fajta közvetlenséget tolakodásnak.

A Tulaj Helyettese, az Alkalmazott is hatalmas arc: kb. két ember 

melóját végezve szaladgál a pult és a szeparé melletti konyha között (a melegszendvicskészítés meglehetősen macerás meló), addig a Pultmelletti Megbízható Alkeszok vigyázzák a terepet. A szendvics kitünő, a 300 forint minden centjét megéri. Ráadásul tőle hallottuk az egyik legjobb kocsmai aranyköpést, amikor a betolt törzsalkeszok hangosan vitatkoztak az AK géppisztoly kezelési útmutatójával kapcsolatban:

“Uraim, ne veszekedjenek, amikor verekedni is lehet!” 

Van nemdohányzó szeparé, ott születésnapokat is lehet ünnepelni (ünnepeltünk, dohányoztunk). És egy, hm, meglehetősen eklektikus képgyűjtemény a falon, fénymásoltól az olajig. Ízé, ezt inkább látni kellene:

http://picasaweb.google.com/s/c/bin/slideshow.swf

Csak üveges sör van, de borból mindenféle minőségben lehet kapni, szimpla vinkótól a friss mustig (csak törzsvendégeknek az utóbbit). Igazán otthonosan a pálinkák között érzi magát a tulaj, van is neki egy igen szép ízlelőbimbómasszázs gyűjteménye. 

Sajnos egyszer volt szerencsénk jó alaposan szétnézni az alsó(ár)kategóriás almapálesz-készletében, na de olyan alaposan, hogy végül már inkább a sört javasolta. Oszt igen látványos hányáscsík jelölte sz időnként négykerék-meghajtásos utunkat hazafelé: akár egy hatalmas, vidáman zöld színű és habzóan nyálkás csiga, mely rovarirtós káposztát vacsorázott. Azóta kerüljük a töményeket, mint ördög a szenteltvizet.

De későre jár, inkább idelopjuk a sörjárőr blogról

Bobby Baccala (2008.11.18. 02:01:07) kommentjét, akinél jobban, pontosabban amúgy sem tudnánk leírni a Mátrát:

néhány bézik info:

70 ft a kisfröccs és nem tablettás, igazi elclassico hely a förszt disztriktben! 🙂

a hely 1948 óta üzemel, a mostani főnök anyja kezdte csinálni. 🙂 szigorúan patinás a hely.amúgy 2 részből áll, elől ahol a pult is van, vannak a hardlinerek, de egytől egyik jó arcok 😀 hátul van a kulturált szekció, itt általában egyetemisták szoktak lenni, de találkoztunk már egyetemi tanárral is 😀

a főnök rendes köpenyben nyomja, 

a bort pedig fagyizókhoz hasonlóan fém edényekből meri ki. pult mellet méteres szóda, egyszerűen prájszlesz. jah és van vagy 30 féle pálinka, az már nem occsó, meg zsíros D, körözöttes szendvics, melegszendvics, paraszttál..

itt egy pszichológus/szociológus csapat megírhatná a doktori disszertációját..tesóm mindig azt mondja hogy ezt a helyet csak lakottan lehetne eladni 😀
ilyen nevek vannak mint Tivadar meg Etelka :)))
ez az etelka néni állítólag jogász volt, őt kb 85nek saccolom, derékszögben jár és a wcre kimenet mindig a botjával kapcsolja fel a lámpát…még egyszer sem tévesztett 😀

szal fasza hely!

ui.: bor van elvitelre is! na ilyet mutassatok még :DDD