Bibó István szobra magyaros buherával

Általános

Bibó István szobra, Budapest, buhera, denkmal, Dunapart, kép, Parlament, Pest, pictures, V. kerület, statue, szobor, vicces, belváros,
Bibó István szobra, Budapest, buhera, denkmal, Dunapart, kép, Parlament, Pest, pictures, V. kerület, statue, szobor, vicces, belváros,

Bibó István szobra, Budapest, buhera, denkmal, Dunapart, kép, Parlament, Pest, pictures, V. kerület, statue, szobor, vicces, belváros,
Magyarosan megbuherált korlát Bibó István szobránál. Elnézést a fotók minőségéért, majd visszasétálunk nappal.

István Bibó (Szeged, August 7, 1911–Budapest, May 10, 1979) was a Hungarian lawyer, civil servant, politician and political theorist. During the Hungarian Revolution he acted as the Minister of State for the Hungarian National Government. When the Soviets invaded to crush the rebellious government, he was the last Minister left at his post in the Hungarian Parliament building in Budapest. Rather than evacuate, he stayed in the building and wrote his famous proclamation, “For Freedom and Truth”, as he awaited arrest.

Advertisements

2 responses »

  1. Bibó István1911. augusztus 7-én született. Apja etnológus, könyvtárigazgató volt a szegedi egyetemen. 1929-től a szegedi egyetem jogi karán, majd 1933-34-ben Bécsben, 1934-35-ben Genfben tanult állami ösztöndíjjal. A királyi ítélőtáblán, majd a királyi törvényszéken joggyakornokoskodott, 1938 júniu-sában bírósági jegyző lett. 1938 novemberétől az Igazságügyminisztériumban dolgozott. 1937 ok-tóberében részt vett a Márciusi Front programnyilatkozatának szövegezésében. 1944 nyarán fogal-mazta meg “Békeajánlat”-tervezetét. A német megszállás alatt minisztériumi állását felhasználva menleveleket állított ki zsidó származású polgároknak, ezzel sok embertársa életét mentve meg. 1944. október 16-án a nyilasok letartóztatták. Néhány nap múlva kiszabadult, ezután illegalitásba vonult. 1945 februárjától Erdei Ferenc felkérésére hivatalt vállalt az Ideiglenes Nemzeti Kormány Belügyminisztériumában. 1945 márciusa és 1946 júliusa között a Belügyminisztérium közigazgatá-si osztályát vezette, Erdei Ferenccel együtt a megyerendszer reformján dolgozott. 1945. július és 1946. október között a Jogi Reformbizottság Nemzeti Parasztpárt által delegált képviselője volt. Részt vett a választójogi törvény (1945. évi VIII. tc.) és a november 4-i választás előkészítésében. A választások utáni feszült belpolitikai helyzetet elemezve tette közzé a Valóság 1945. októberi számában A magyar demokrácia válsága című, nagy vitát kiváltó cikkét. A hivatalos állásponttal szemben ellenezte a magyarországi németek kitelepítését. 1946. júliustól 1950-ig a szegedi egye-tem tanára volt. 1946 júliusában a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1946-1949 között a Kelet-Európai Tudományos Intézet tanára, majd elnöke. 1950-től könyvtárosként dolgozott az Egyetemi Könyvtárban. A forradalom alatt 1956. október 30-én részt vett a Nemzeti Parasztpárt (november 1-jétől Petőfi Párt) újjászervezésében. November 2-án a párt Farkas Ferenccel együtt miniszternek jelölte az újjáalakuló Nagy Imre-kormányba, így november 3-án államminiszterré nevezték ki. November 4-én Tildy Zoltánnal együtt tárgyalt az Országgyűlés épületét megszálló szovjet csapatokkal, s még aznap kiáltványt fogalmazott meg, mint a törvényes kormány egyetlen képviselője. Az épületet csak november 6-án hagyta el, tisztsége alól Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mentette fel november 12-én, a Nagy Imre-kormány menesztésével. A Nagy-budapesti Központi Munkástanács az ő tervezetét fogadta el tárgyalási alapnak. Bibó december elején K. P. S. Menon indiai nagykövettel tárgyalt, és átadta neki a Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról címet viselő, Farkas Ferenc-cel, Varga Istvánnal, Féja Gézával és Tamási Áronnal közösen megfogalmazott nyilatkozatát. 1957. február és április között fogalmazta meg Magyarország és a világhelyzet című tanulmányát, melyet sikerült Londonba juttatnia, ahol meg is jelent. 1957. május 23-án letartóztatták és 1958 augusztusában életfogytiglani börtönre ítélték. 1960. április 20. és november 24. között Márianosztrán tartották elkülönítésben a váci éhségsztrájkban való részvétele miatt. Az 1963. évi amnesztiával szabadult. Nyugdíjazásáig a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában dolgozott. Nyugdíjas évei alatt munkáit rendezte, fordításokat vállalt, kisebb műveket publikált. 1976-ban Londonban jelentette meg a magyar hatóságok megkerülésével A nemzetközi államközösség bénult-sága és annak orvosságai című művét angol nyelven. 1979. május 10-én halt meg Budapesten. Az Óbudai temetőben rendezett temetésén Kenedi János és Illyés Gyula mondott gyászbeszédet; ez volt az ellenzék első nyílt fellépése.

  2. A Magyar Internet Média és Web Díj versenye 2009-ben is megrendezésre kerül. Már most felhívjuk erre a figyelmet, szeretnénk, ha a média kategóriában növekedne a jelentkezők száma, ezért is biztosítunk több időt az érdeklődők számára. A digitális kamerák korában már nem a technika hiánya lehet akadálya egy jó kisfilm elkészítésének, hanem inkább a megmérettetéstől való félelem, vagy egy jó ötlet, egy poén, amire fel lehetne építeni az egészet. A média elárasztja mindennapjainkat, és valljuk be, meglehetősen sok a gyenge, nem kellő szakértelemmel elkészített alkotás. Arról nem is beszélve, hogy egy rövidebb, csattanós történet, vagy reklámfilm elkészítése nem egyszerű feladat. Bízunk benne, hogy a meghosszabbított nevezési idő jó hatással lesz az alkotókra, és tartalmas alkotásokkal fognak nevezni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s