A hájtek és Székelyföld találkozik, 360 fokos gömbpanorámák, telített, meleg színek, egy festő vagy egy 3D tervező képi világa. Tetszeni fog magának is, becsszó, kattintson serényen IDE, kedvcsináló egy székelyföldi túrához. Van akkora kaland, mind Thaiföld vagy a horvát tengerpart. Most nyáron, bringával?
Gyurcsány és bandáját kéretjük otthon maradni, valamiért nagyon nem szeretik a kettős mérce jegyében uszító ripacsot errefelé.
Néhány motiválós kép, a honlapról lelopva :
A Szent Imre templom Gelencén
Hargita megye:
Unitárius vártemplom, Székelyderzs; Református templom, Bögöz; Római katolikus vártemplom, Csíkrákos; Mikó-vár, Csíkszereda; Római katolikus vártemplom, Karcfalva; Örmény katolikus templom, Gyergyószentmiklós; Lázár kastély, Gyergyószárhegy; Jézus szíve kápolna, Székelyudvarhely; Szent Illés Proféta kolostor, Maroshévíz; Kálvária, Csíksomlyó; Salvator kápolna, Csíksomlyó; Szent Antal kápolna, Csíksomlyó.
Kovászna megye:
Szent Imre templom, Gelence; Szent István kápolna, Kézdiszentlélek; Zsigmond-kúria, Bikfalva; Udvarterek, Kézdivásárhely; Unitárius templom, Kilyén; Apor-kúria, Torja; Vargyas-szoros, Vargyas; Haszmann Pál Múzeum, Csernáton; Szent Mihály templom, Lemhény; Református templomvár, Illyefalva; Székely Nemzeti Múzeum, Sepsziszentgyörgy; Szent Miklós templom, Zágonbárkány
Csíkrákos
………………………….
Utóírat:
Két román templomot is bemutatnak “Székelyföld kincsei” között, talán a politikai korrektség jegyében. Trianon után felerősödött betelepítés (khm, budapesti, liberális-elempés-romkocsmás olvasóinknak egy analógia: Tibet) részleges “sikerrel” megváltoztatta Székelyföld etnikai összetételét is. Mindenesetre a “rendszerváltás” után lendületes ortodox román templomépítési program kezdődött, az sokezer éves dákó-román kontinuitást bizonyítandó, a vissza-honfoglalás ideológiájától fűtve. “Az ortodox román szellemiség őrhelyei”, egy megnyert háború előretolt állásai.
A maroshévízi Szent Illés Proféta kolostor
A kolostor alapítója, Dr. Elie Miron Cristea, többször elmondta, hogy az alapítás ötlete még 1911-ben fogant meg, jóval az 1928-ban történt tényleges alapítás előtt. (…) Az építkezés 1928. október 21.-én kezdődött.
Az alapító Erdélyben szándékozott egy kolostort létrehozni, amint mondta: “Úgy éreztem, hogy szent kötelességem hogy felépítsek egy ilyen kolostort. Ezt szüleim, George és Domniţa emlékére is cselekedtem, akik egyszerű parasztként itt nyugszanak ebben a földben. Azt akartam, hogy ide jöjjetek, imádkozni a sírjukhoz, hogy emlékezzetek arra, hogy ők nevelték ennek az országnak az első pátriákáját, és hazamenve gyermekeitekhez jusson eszetekbe, hogy iskoláztassátok őket, mert senki sem tudhatja, melyikükből lesz majd egykoron egy híres ember!”
A harangláb a hagyományoknak megfelelő formájú és méretű, a bejáratnál áll. 1928-ban fából emelték, hagyományos román építészeti stílusban, jellegzetes díszítőelemkkel.
A bejárati kapu faragott fából van állítva. A faragványok a gyulafehérvári ortodox püspökség címerét, a Szentháromságot és a három román uralkodót ábrázolják, akik Erdélyben templomokat építettek: Ştefan cel Mare vajdát, Mihai Viteazult és Constantin Brâncoveanu mártírhalált halt vajdát, erdélyi származású román szenteket (Ilie Iorest és Sava Brancovici), Szent Illés prófétát és az alapító szüleit, George és Domniţa Cristea-t. Ábrázolva van még a főkapun Róma hát dombja, Trajánusz császár, az anyafarkas Romulusszal és Remusszal, Decebal dák király, életképek a dákok mindennapjaiból és a farkasfejes dák zászló. A kapusasok az életfa és a végtelen oszlop motívumaival vannak díszítve. (http://www.harghita.ro/hun/2/24/24sfilie.html)
Görögkeleti templom, Zágonbárkány. Épült 1896-ban Szent Miklós tiszteletére.
Zágonbárkány Zágon községhez tartozó település volt, hiszen román anyanyelvű lakóinak őseit a zágoni Mikesek, majd később, a XVIII. század elején, a Szentkeresztiek telepítették az általuk adományozott területre. A Bodzafordulói-medence északkeleti részén fekszik. Makadámút köti össze Zágonnal (13 km), műút Bodzafordulóval (5 km).
A település a hagyomány szerint, a román „borcan” szóból kapta nevét, ami magyarul befőttesüveget jelent. Ilyen üvegeket gyártottak itt 1847-1886 között a zágoni Mikesek latifundiumán. A huta helyét ismerjük, az ásatások anyagának alapján a termékekre is következtetni lehet. (http://www.covasna.info.ro/74_barcani/)
(Nemzetiségi arányok a 2002-es népszámlálás szerint Erdélyben
térkép forrása: RMDSZ)
honlap: Székelyföld kincsei
Ideiglenes's Blog 